Oldenburg

Marmagassága: 160-167 cm

Feje nemes, nyaka hosszú, jól ívelt, magas illesztésû. Háta rugalmas. A törzse közepesen hosszú, enyhén csapott far. Végtagjai szabályosak. Színe pej vagy sötét gesztenye pej.

A legnehezebb német melegvérû fajta tenyésztése a XVII. században indult Anton Günter hercegnek köszönhetõen, aki számos országból vásárolt hidegvérû frízeket. A tenyésztésben spanyol-nápolyi, arab, sõt Észak-Afrikai berber és más keleti származású lovak is részt vettek. A XIX. században az oldenburgi lovat két típusban tenyésztették angol telivér, anglo-norman és hannoveri lovak bevonásával:

a magas nyakillesztésû, kosfejû, hosszú törzsû, általában jegyekkel rendelkezõ kocsiló.
Kevesebb jegyet viselõ, rövidebb törzsû, egyenes fejprofilú könnyû kocsiló.

A XX. század fordulóján már elsõsorban a nehéz kocsiló, másodsorban pedig a középnehéz kocsiló lettek az oldenburgi ló típusai. A fajta virágkorát a két világháború között élte.

Vissza